Az éjszaka leple alatt kicsit
megenyhült az idő mínusz kettő
helyett plusz háromban durrognak
a tiltott petárdák én is érzek
kis robbani valót a testsötétben
persze ráfogom hogy a virsli
és a birsalmasajt mi pezsgős
pácban rúgkapál - az élet
finom szövésű bélbolyhai

Zöld és sárga meteoreső
a kertváros felett felszikrázik
mint véletlen kisülés a boldogság
és láthatatlan lesz a házak fala
épp csak néhány fényes pont
jelöli a koordinátákat tisztára
mint az égbol csak idelent

Holott minden olyan ahogy
megszokott az utcák a lépcső
az ajtó és a legapróbb zug
az eldugott fényképek és mütyürök
végtelen története némán erjed

Kilépek a jeges erkélyre
csupaszon de egy csöppet
sem fázom bár érzem hogy
hőt adok le hőt küldök egy
távoli célpont felé el is indul
mint egy fényes fejű üstökös
mert a világ már csak ilyen
csupa fizika és csupa kémia
még a szívnek gondolatai is
csupa vörösen izzó molekula