Alig történik valami versszerű.
Utoljára tán kósza kókuszillatra
éreztem, hogy talán most. Aztán
a fodrásznő véres ujja, homályosan
láttam szemüveg nélkül, ahogy
nyírt, a piros pötty ott ugrált
a szemem előtt. Este hallottam,
hogy meghalt a szomszéd,
karácsonykor. Hülyeség, de
a BMW terepjárója jut eszembe.
Falatozom este 11 után, és
a szomszéd nem jut eszembe,
mert már nincs. Közben fiam jön,
kérdezzem ki a magyart. V. Mihály
és Berzsényi, így emlegeti
a klasszikusokat. A versre
azt mondja, hogy cuccos.

Kicsit kiállok a teraszra,
egy szál ingben. Majd'
megvesz az isten hidege.
De még nem vagyok eladó. Majd.