Elképzelem és leírom
megtörténik és nem hiszem el
álmodozom és megtörténik
amit rég leírtam
mondván micsoda képtelenség

Lassan érik
teszi súlyossá a vers
megcsípem az arcomat
s nézem a kezem mit csinál

Délután még ez járt eszemben:
ha Egyiptomba megyek el
hol az ember sokat tevegel
elkel majd a teve-gél
a hátamra kenem fel
egy vagy két púp nő a helyén
És nevettem ezen délután

Teljesen kiégett a kert mondod
menekíteni kell a gyümölcsöt mondod
giccsesen édes lett a meggy mondod
a hullottat nem szedem fel mondod
majd egy szép nap együtt mondod
majd egy szép nap együtt mondom

Húsz éve és húsz év múlva
egy konyhakés az éjszakában
mintha elvágták volna
a megveszekedett kutyaugatást
állok időtlenül tehát boldogan

Ma telihold van
az ablak keresztléce
vágja ketté
két vízszintes félhold
világítja be álmomat
csöndben vonítok
s csikorgatom a fogam
között a kispárnába
tömött csontokat

Az idő egy angyal
ami folyton röpdös
különösen becses ha
a szárnyából egy toll
pihe lassan a cipőm
orrára alálibeg