Háromlábú csönd
ahogy hiába billeg
a némák között


mert nem szavakon
vagy összezárt szájakon
múlik az élet


az még annál
sokkal nagyobb vagy kisebb
amit nem tudunk


ezért nem is bűn
semmi tudatlan beszéd
kis locsogó vágy


a némák egyszer
úgyis felrobbannak majd
nem övék a csönd


* * *


szóval baszkikám
frankón nyomod a tutit
a tudás nálad


az ezredvégen
secperc alatt összeránt
szikrányi látszat


hogy jobb agy nélkül
érted tudod mi van má'
hogy jobb az állat


a világhálón
szidják az anyukámat
talán jól van így


csak hát azt ne hidd
(még hogy "hiszi" - beszarás!)
hogy ez üdvözít


* * *


édesem ez itt
rég nagyon rég nem japán
nézd csak a mezit:


Aranycsapatra
hajaz iszkol úgy csinál
üres a kamra


sok megszakadna
mert emlékszik hajdanán
létezett munka


cél meg alkotás
dehogy néz föl a napra!
eső agymosás


nem mondja senki
te, azért jó hogy éltél
lehet temetni


* * *


Rossz mindezt írni
kicsit igaz meg hiszti
újabb szavak - pont.


Fejemben röpdös
a tökéletes álom
nem élet-halál


nincsen is másom
ami van az a ködös
egy hal, egy hal-áll