cikkek ::
Falusi Mariann és a Budapest Klezmer Band
– Miképp sikerült egymásra találniuk?
– Volt egyszer egy koncert a Kongresszusi Központban, ahol ott volt a Száz Tagú Cigányzenekar, Bangó Margit, a Klezmer Band és én is. Valahogy rögtön egymásba szerettünk, úgyhogy Jávori Ferenc, Fegya meghívott, hogy lépjek fel velük. Végül is körülbelül másfél éve elkezdődött ez a kapcsolat, amit igazán élvezek. Több számot is énekelek, amiket Fegya nekem választott, népszerűek is és érzelmesek, amiket szeretek.
– Emlékszem, hogy Bereményi Géza Eldorádó című filmjében is énekelnek egy jiddis dalt Lang Györgyivel, a Jiddische mame dallamára. Ez volt a kezdet?
– Most, hogy mondja: igen. Eredetileg tényleg a Jiddische mamét énekeltük volna, de valamiféle jogi problémák adódtak, úgyhogy Darvas Ferenc átírta, ebből lett az Ősz hajú, rongyos nénike című dal, ami nagyon jól sikerült, és egy idő után elkezdett önálló életet élni. Jó, hogy eszembe juttatta, el is fogom énekelni Pécsett!
– Maga a klezmer zene mit jelent az ön számára?
– Igazából nem is zene. Inkább egy hangzás, hangvétel, sőt, egy hangulat. Olyan érzésem van sokszor, hogy az összes népzenét egyesíti magában, a szlávtól a magyaron át annyi mindenfélét. Eklektikussága teszi oly izgalmassá, vonzóvá. No meg a lendületessége. Úgy érzem, a klezmer genetikusan felrémlik az emberben, jön egyfajta „aha!”- élmény, hogy hiszen én ezt ismerem! Nem is nagyon tudok olyanról, aki hallott már klezmert, és ne szeretné.
– Nagyon másképp kell énekelni, mint bármi egyebet, amit szokott?
– Át kell lényegülni hozzá, az biztos. Hihetetlen érzelmek vannak a klezmer muzsikában, és ez nagy odafigyelést kíván. Mert ott, ha sírás van, akkor nagyon, ha jókedv van, akkor nagyon. Tehát mi is intenzívek vagyunk a színpadon, de ugyanakkor fegyelmezettek, erre Fegya mindig odafigyel. De boldogan játszik mindenki.
– Sokat próbálnak ennek fényében?
– Vannak próbák, bizony. És szükség is van rájuk. Mert, mint mondtam, fontos hogy a produkció pontos legyen – ha slendrián, nem ér semmit. Csak ennek nem nagyon szabad látszania, hiszen mégiscsak az a legjobb, ha egy ilyen est spontán és felszabadult.
– És tudja-e már a népszerűségük titkát?
– Szerintem arról van szó, hogy az embereknek szükségük van az érzelmi kilengésekre. Manapság, amikor az internet, a youtube segítségével bármelyik világsztár és zenemű egy gombnyomással elővarázsolható a szobánkban, jó néha látni azt, ha valaki a színpadon valós érzelmektől fűtve, kipirult arccal énekel. Kell az élő zene, ahol az ember embert hallgat. Kell.
– Volt egyszer egy koncert a Kongresszusi Központban, ahol ott volt a Száz Tagú Cigányzenekar, Bangó Margit, a Klezmer Band és én is. Valahogy rögtön egymásba szerettünk, úgyhogy Jávori Ferenc, Fegya meghívott, hogy lépjek fel velük. Végül is körülbelül másfél éve elkezdődött ez a kapcsolat, amit igazán élvezek. Több számot is énekelek, amiket Fegya nekem választott, népszerűek is és érzelmesek, amiket szeretek.
– Emlékszem, hogy Bereményi Géza Eldorádó című filmjében is énekelnek egy jiddis dalt Lang Györgyivel, a Jiddische mame dallamára. Ez volt a kezdet?
– Most, hogy mondja: igen. Eredetileg tényleg a Jiddische mamét énekeltük volna, de valamiféle jogi problémák adódtak, úgyhogy Darvas Ferenc átírta, ebből lett az Ősz hajú, rongyos nénike című dal, ami nagyon jól sikerült, és egy idő után elkezdett önálló életet élni. Jó, hogy eszembe juttatta, el is fogom énekelni Pécsett!
– Maga a klezmer zene mit jelent az ön számára?
– Igazából nem is zene. Inkább egy hangzás, hangvétel, sőt, egy hangulat. Olyan érzésem van sokszor, hogy az összes népzenét egyesíti magában, a szlávtól a magyaron át annyi mindenfélét. Eklektikussága teszi oly izgalmassá, vonzóvá. No meg a lendületessége. Úgy érzem, a klezmer genetikusan felrémlik az emberben, jön egyfajta „aha!”- élmény, hogy hiszen én ezt ismerem! Nem is nagyon tudok olyanról, aki hallott már klezmert, és ne szeretné.
– Nagyon másképp kell énekelni, mint bármi egyebet, amit szokott?
– Át kell lényegülni hozzá, az biztos. Hihetetlen érzelmek vannak a klezmer muzsikában, és ez nagy odafigyelést kíván. Mert ott, ha sírás van, akkor nagyon, ha jókedv van, akkor nagyon. Tehát mi is intenzívek vagyunk a színpadon, de ugyanakkor fegyelmezettek, erre Fegya mindig odafigyel. De boldogan játszik mindenki.
– Sokat próbálnak ennek fényében?
– Vannak próbák, bizony. És szükség is van rájuk. Mert, mint mondtam, fontos hogy a produkció pontos legyen – ha slendrián, nem ér semmit. Csak ennek nem nagyon szabad látszania, hiszen mégiscsak az a legjobb, ha egy ilyen est spontán és felszabadult.
– És tudja-e már a népszerűségük titkát?
– Szerintem arról van szó, hogy az embereknek szükségük van az érzelmi kilengésekre. Manapság, amikor az internet, a youtube segítségével bármelyik világsztár és zenemű egy gombnyomással elővarázsolható a szobánkban, jó néha látni azt, ha valaki a színpadon valós érzelmektől fűtve, kipirult arccal énekel. Kell az élő zene, ahol az ember embert hallgat. Kell.
