cikkek ::
Magyar virtus az újévi bécsi koncerten
2008
2009. január 1-jén rekordszámú országban fogják közvetíteni a bécsi Musikverein épületéből a híres újévi koncertet. A zenekar első embere, dr. Clemens Hellsberg elárulta, erős magyar kötődése lesz a produkciónak.
– Először hadd kérjem arra, hogy mutassa be kicsit a világ egyik legnevesebb zenekarát. Mit kell tudni ma a Bécsi Filharmonikusokról?
– Ami a működésünket illeti, jóformán semmi sem változott az 1842-es alapításhoz képest. Valaha a császári opera részeként jött létre a zenekar, majd épp 100 éve, 1908-ban váltunk egyesületté. A zenekar mindig önfenntartó volt, semmiféle állami vagy egyéb támogatásban nem részesül, jóllehet, egy-egy szponzorunk mindig akad, mint volt a Phonak, vagy jelenleg a Rolex. A zenekar most is a bécsi Operaház és a Zenei Egyesület (Musikverein) műsorait adja. Az Operaház zenekarának 148 tagja van, és csak 3 évi, operaházi muzsikálás után lehet bekerülni a Bécsi Filharmonikusokhoz.
– Hány évre előre van tele a naptáruk?
– Bizony, 3-4 évre előre kötünk le programokat. A fő tevékenységünk a két bécsi, bérleti sorozatunk, de mivel ezek a bérletek 20 évre előre elkeltek, az utóbbi időben beiktattunk egy pót-koncertsorozatot is. A naptári évünk eléggé be van táblázva azáltal, hogy vannak olyan fesztiválok például New Yorkban, Luzernben vagy Japánban, továbbá ünnepi játékok, mint a salzburgi, ahol biztosan szerepelünk. A meghívások folyamatosan érkeznek, és azért évente néhány alkalommal igyekszünk olyan helyekre is elmenni, ahonnan már nagyon régóta hívnak vagy esetleg még sosem játszottunk.
– Tehát ha most Pécsről befutna egy meghívás, talán 2015-ben teljesíteni is tudnák?
– Ki tudja, lehet, hogy sokkal előbb! Mindig vannak meglepetések.
– Térjünk rá a közelgő újévi koncertre. Ez a Bécsi Filharmonikusok legfontosabb szereplése, vagy a leghíresebb?
– Nos, ez egy olyan koncert, aminek legalább a dátuma biztos: január 1. Kétségtelen, hogy a közvetítés révén egyfajta világszenzáció lett belőle. Épp most jövök a tévés jogokat kezelő svájci cég irodájából, és jelenthetem, hogy rekord várható, 70 ország vette meg a közvetítés jogát. Ez különös, megható érzés, hogy milyen messzire, mennyi emberhez jut el a muzsikánk…
– Ám a legfontosabb kérdés, hogy mi legyen a műsor. Itt mindenképpen tekintettel vagyunk arra, ha egy-egy zeneszerzőnek jubileuma van. 2009-ben, ugye Haydn-év lesz, ezt természetesen nem hagyhattuk ki a számításból, hiszen Haydn-mű még sosem szerepelt az újévi koncert műsorán. Amúgy, tulajdonképpen a műsor mindig tisztelgés a Strauss család művészete előtt. Az év során alig játszunk Strauss-művet, legfeljebb néha, ráadásként – a valcereket, polkákat leginkább az újévi koncertre tartogatjuk.
– Elárul-e egy-két részletet a mostani műsorból, az újdonságokból?
– Első ízben vezényli a zenekart a január 1-jei fellépésen Daniel Baremboim, aminek nagyon örülünk. Aztán elhangzik egy Haydn-mű, mint említettem, továbbá a műsor második felét a „magyar Johann Straussnak” szenteljük: részlet csendül fel a Cigánybáróból, játsszuk az Éljen a magyar!-t, aminek partitúrájára Strauss maga írta oda, hogy „A nemes magyar nemzetnek ajánlom”.
– Először hadd kérjem arra, hogy mutassa be kicsit a világ egyik legnevesebb zenekarát. Mit kell tudni ma a Bécsi Filharmonikusokról?
– Ami a működésünket illeti, jóformán semmi sem változott az 1842-es alapításhoz képest. Valaha a császári opera részeként jött létre a zenekar, majd épp 100 éve, 1908-ban váltunk egyesületté. A zenekar mindig önfenntartó volt, semmiféle állami vagy egyéb támogatásban nem részesül, jóllehet, egy-egy szponzorunk mindig akad, mint volt a Phonak, vagy jelenleg a Rolex. A zenekar most is a bécsi Operaház és a Zenei Egyesület (Musikverein) műsorait adja. Az Operaház zenekarának 148 tagja van, és csak 3 évi, operaházi muzsikálás után lehet bekerülni a Bécsi Filharmonikusokhoz.
– Hány évre előre van tele a naptáruk?
– Bizony, 3-4 évre előre kötünk le programokat. A fő tevékenységünk a két bécsi, bérleti sorozatunk, de mivel ezek a bérletek 20 évre előre elkeltek, az utóbbi időben beiktattunk egy pót-koncertsorozatot is. A naptári évünk eléggé be van táblázva azáltal, hogy vannak olyan fesztiválok például New Yorkban, Luzernben vagy Japánban, továbbá ünnepi játékok, mint a salzburgi, ahol biztosan szerepelünk. A meghívások folyamatosan érkeznek, és azért évente néhány alkalommal igyekszünk olyan helyekre is elmenni, ahonnan már nagyon régóta hívnak vagy esetleg még sosem játszottunk.
– Tehát ha most Pécsről befutna egy meghívás, talán 2015-ben teljesíteni is tudnák?
– Ki tudja, lehet, hogy sokkal előbb! Mindig vannak meglepetések.
– Térjünk rá a közelgő újévi koncertre. Ez a Bécsi Filharmonikusok legfontosabb szereplése, vagy a leghíresebb?
– Nos, ez egy olyan koncert, aminek legalább a dátuma biztos: január 1. Kétségtelen, hogy a közvetítés révén egyfajta világszenzáció lett belőle. Épp most jövök a tévés jogokat kezelő svájci cég irodájából, és jelenthetem, hogy rekord várható, 70 ország vette meg a közvetítés jogát. Ez különös, megható érzés, hogy milyen messzire, mennyi emberhez jut el a muzsikánk…
– Ám a legfontosabb kérdés, hogy mi legyen a műsor. Itt mindenképpen tekintettel vagyunk arra, ha egy-egy zeneszerzőnek jubileuma van. 2009-ben, ugye Haydn-év lesz, ezt természetesen nem hagyhattuk ki a számításból, hiszen Haydn-mű még sosem szerepelt az újévi koncert műsorán. Amúgy, tulajdonképpen a műsor mindig tisztelgés a Strauss család művészete előtt. Az év során alig játszunk Strauss-művet, legfeljebb néha, ráadásként – a valcereket, polkákat leginkább az újévi koncertre tartogatjuk.
– Elárul-e egy-két részletet a mostani műsorból, az újdonságokból?
– Első ízben vezényli a zenekart a január 1-jei fellépésen Daniel Baremboim, aminek nagyon örülünk. Aztán elhangzik egy Haydn-mű, mint említettem, továbbá a műsor második felét a „magyar Johann Straussnak” szenteljük: részlet csendül fel a Cigánybáróból, játsszuk az Éljen a magyar!-t, aminek partitúrájára Strauss maga írta oda, hogy „A nemes magyar nemzetnek ajánlom”.
