Az utóbbi időszakban évente egy-két alkalommal találtak Baranya megyében kukába kitett újszülöttet. A halott babák testén többnyire valamiféle erőszak nyomai is felfedezhetők. Bár a rendőrség mindent megtesz a tettes, az édesanya felkutatására, ezekben az esetekben eddig mindössze egyszer jártak sikerrel. Most a szombaton a pécsi József Attila utcában talált kisfiú anyját próbálják felkutatni.

Szombat dél, pilinkéző hóesés, ami cseppet sem romantikus ilyenkor március közepén. A kuka körül állók majd megfagynak a hidegben, az orvos szép hosszú télikabátja, amit a vizsgálat idejére egy autó tetejére tettek, vizessé ázott. Hát hogyne hűlt volna ki az az újszülött, akit valamikor az éjszaka folyamán hozhatott világra az anyja, hogy – egyelőre ismeretlen okok miatt és körülmények között – a 4-es számú ház kukájába helyezzen, mindössze egy asztalterítőbe takarva.
A toporgó társaságtól kicsit elhúzódva áll Horváth Lajosné, ugyancsak átfagyva, aki két órával korábban, fél 1-kor fedezte fel a gyereket a konténerben.
– Itt szálltam le a 21-es buszról – int a megálló felé az amúgy Pécsbányatelepen lakó középkorú asszony. – A kukába a koszos papírzsebkendőt dobtam be, és mikor hátrahúztam a tetejét, láttam, hogy a rongycsomóból egy kis karocska lóg elő. Jött arra egy nő, szóltam neki, hogy nézze meg, mi van itt. Ő is belekukkantott a kukába, és már sietett is telefonálni a rendőrségre, még szerencse, hogy itt lakik a szemközti lépcsőházban. Milyen anyák vannak, hogy verje meg őket az Isten! – teszi még hozzá, majd érdeklődik a nyomozóktól, mikor mehet végre haza, mert a férje már biztos nagyon várja.
Azt, hogy az Isten vajon mennyire bünteti meg a gyermeküket elemésztő anyákat, nem tudhatjuk, ám az bizonyos, hogy az igazságszolgáltatás nem igazán tud számukra büntetést kiszabni, mivel az esetek majdnem mindegyike felderítetlen marad. Gulyás József őrnagy (első kis képünkön), a nyomozás vezetője a következőket tudatta lapunkkal:
– Ha csak állampolgári segítség nincs, az anyák utolérhetetlenek. Ugyan a nyomozás első lépései közé tartozik, hogy felvesszük a kapcsolatot az illetékes egészségügyi intézményekkel, a terhesgondozóval, a védőnőkkel, de mivel majdnem mindig titkolt terhességről van szó, ők sem tudnak sokat segíteni.
Ezt megerősíti Merényi Istvánné vezető védőnő is:
– A biztonság kedvéért mindig végigkérdezzük a körzeti védőnőket, hogy van-e olyan gondozottjuk, aki az utóbbi napokban eltűnt, de ilyen nem szokott történni. Ebben az esetben szinte biztosra vehető, hogy a kismamát nem gondozták sehol. Az az igazság, hogy egy ekkora városban, mint Pécs könnyen el lehet bújni, sőt, sokszor még a közvetlen rokonok számára sem nyilvánvaló, hogy az illető babát vár. A molettebb testalkatúakon sokszor egyáltalán nem látszik a nagy has, ráadásul most tél volt, a nagykabát mindent elrejt.
– A mostani esetet illetően különösebb új fejlemények nincsenek még, várjuk az igazságügyi boncolás eredményét – folytatta Gulyás József. – Ami azért ezúttal mindenképp figyelmet érdemlő, hogy ezeket a babákat majdnem mindig hozzák valahonnan, és épp ezért alaposan, mindenféle nájlonokba, szatyrokba vannak becsomagolva. Ez a kisfiú egyszerűen egy vékony abroszba volt tekerve a méhlepénnyel együtt, és semmiféle külső sérülést nem találtunk rajta, úgyhogy nyilvánvaló, hogy a kihűlés okozta a halálát. Az a gyanúnk, hogy valaki a közelben szülhette meg, sőt az sem kizárt, hogy tán elindult vele a közeli Gyerekklinika életmentő inkubátora felé. A gyerek feje, a szája körül homokos volt azonban, így arra is gondoltunk, hogy menet közben esetleg véletlenül elejtették a kukától három méterre lévő homokozóban, aztán már nem sírt fel, és inkább ide rejtették. Az bizonyos, hogy maga a szülés nem a homokozóban történt, ott nem találtunk erre utaló jeleket.
Abban az esetben, ha a rendőrség mégis megtalálná az anyát, a következő eljárás lép életbe:
– Ilyenkor természetesen bizonyítani kell, hogy a gyerek az övé volt. Erre alkalmas a vérvizsgálat és különböző egyéb orvos szakértői vizsgálatok. Amennyiben minden kétséget kizáróan bebizonyosodik az anyaság ténye, jöhet a bírósági eljárás. Korábban emberöléssel vádolták a gyereküket elveszejtő anyákat, az új BTK azonban ezt megszüntette, és most külön kezelik „újszülött megölése” címszó alatt. A kiszabható büntetés 2-8 év. Abban az egy esetben, mikor sikerült megtalálni az anyát, ha jól emlékszem, mindössze egy vagy két év felfüggesztett börtönt ítéltek meg. A bíróságnak természetesen mérlegelnie kell a körülményeket, hogy mi vezetett idáig.
Dr. Adamovich Károly, a Gyerekklinika Intenzív Centrumának adjunktusa főképp elkeseredésének ad hangot a „szomszédban” történt szomorú eset kapcsán:
– Tény, hogy amikor az inkubátort kihelyeztük, egy-két hétig sok híradás jelent meg róla, de aztán mintha elfeledkeztek volna erről a lehetőségről. Ez az eset is azt bizonyítja, hogy a köztudatba még nem ment át ez a mentési forma. A bajban lévő édesanyáknak azt kell tudniuk erről az inkubátorról, hogy itt anonim módon hagyhatják újszülöttüket. Nagyon fontos tudni: hogyha csecsemőt találunk az inkubátorban, az semmiféle rendőrségi intézkedést nem von maga után, az anyákat (vagy bárki mást) nem kerestetjük, tettéért nem kell felelnie senki előtt. Az észrevétlen eltűnésre is van elég idő, mivel az inkubátorba beépített késleltetett csengő csak néhány perc múlva jelez, hogy jövevény került az előmelegített műszerbe.
A szakorvos egyébként néhány szóban szólt arról, hogy egy újszülött még zárt helyen is, ha nincs megfelelően felöltöztetve, néhány óra alatt olyannyira kihűlhet, hogy veszélybe kerül az élete, nemcsak abban a fagyos időben, amilyen a napokban uralkodott. Arról nem is beszélve, hogy a kuka levegője sűrű és állott, úgyhogy a végső halálhoz akár fulladás is vezethetett (amit alátámasztani látszik a kisbaba ellilult feje, szájából kilógó nyelvecskéje).

Dr. Szabó István, a pécsi Szülészeti Klinika vezetője (második kis képünkön) a szombati történesekhez a következtőket kívánta hozzáfűzni:
– Nem emlékszünk rá, hogy hozzánk az utóbbi években bekerült volna olyan asszony, aki intézeten kívül szült, és utóbb szorult egészségügyi ellátásra. Azt tudni kell, hogy – mint az évszázados gyakorlat is mutatja – az egyedül való szülés megoldható, ám ha közben valami komplikáció lép fel, az akár halálos is lehet. Egy közeli településen egy nő a temetőben szült, vérezni kezdett, és el is vérzett a mentőben, mielőtt Pécsre értek vele. Az biztos, hogy nagyon fiatalon, vagy akkor, ha valaki először szül életében, problémák adódhatnak, míg ha valaki már sokadik gyermekét hozza világra, természetszerűen tapasztalatabb, tudja, mit kell tenni a köldökzsinórral, mikor jön elő a méhlepény. De még így is elég nagy a rizikófaktor.
Szinte percre pontosan akkor, mikor a rendőrök kiemelték a halott csecsemőt a kukából, Szabó professzornál az Életmentő Zarándoklat tagjai jártak, akik tevékenységük során a művi terhességmegszakítás ellen harcolnak, és ezúttal nyilatkozatban kérték, hogy március 25-ét nyilvánítsák abortuszmentes nappá az ország szülészeti intézményeiben.
– A kollégáimmal történt egyeztetés után ígéretet tettünk rá, hogy ezen a napon nem lesznek abortuszok a pécsi Szülészeti Klinikán, kizárólag azokban az esetekben, mikor a páciens egészsége vagy élete forog veszélyben. Egyébként abban mi, orvosok is egyetértünk az életvédőkkel, hogy nem a terhesség-megszakítás a születésszabályozás optimális eszköze, mint ahogy ez ügyben szerintem optimális törvényi szabályozás sem készülhet. Azonban azt igenis el lehetne, sőt el kellene érni, hogy össztársadalmi öszefogással, civil, egyházi és egészségügyi szervezetek segítségével a terhesség-megelőzés sokkal hatékonyabban működjön. Akkor bizonyára csökkene az abortuszok és az ilyen rémes, kukás esetek száma is a jövőben.