cikkek ::
Díszdoktor vagy díszpinty?
Dunántúli Napló, 2000
Némi döbbenetet szült a Pécsi Tudományegyetem ünnepi ülésére szóló meghívó, miután az orvoskari tanszékvezetők ebből értesültek, hogy az új universitas díszdoktorává fogadja Kapolyi László volt ipari minisztert. Kellermayer Miklós professzor „Botrány!” címmel tiltakozást juttatott el ez ügyben a miniszterelnökhöz és az oktatási miniszterhez.
Az orvosi kar professzora, dr. Kellermayer Miklós a rektornak címzett tiltakozásában a következőket írja: „A Honoris Causa doktorrá kinevezés közös egyetemi ügy. Nem kari ügy, nem egy szűk vezetés magánügye, hanem a teljes tanári testület közös ügye. (...) A Rektor Úr szándékáról, a felháborító botrányról, a hozzám március 6-án érkezett meghívóból értesültem. Az idő rövidsége miatt lehetetlen volt felmérnem, hány professzor társam csatlakozna tiltakozásomhoz. Ezért egyedül tiltakozom, mert Kapolyi László nem példakép, mert kiválasztása, az előzetes egyeztetés nélküli felterjesztés a letűnt diktatúrára emlékeztető politikai arrogancia.”
Kellermayer Miklós Orbán Viktor miniszterelnöknek és Pokorni Zoltán oktatási miniszterhez is eljuttatta azt a levelet, amelyben kifejti, hogy Kapolyi főképp azért nem állítandó az egyetemi ifjúság elé példaképként, mert az Eocén-program egyik szellemi atyjaként és végrehajtójaként alapvetően felelős volt az ország eladósodásáért, jelenleg pedig – úgymond szocialista múltjával teljesen ellentételesen – a leggazdagabb hazai kapitalista.
Dr. Tóth József, a PTE rektora az ügyhöz a következőket fűzte hozzá:
– Tény, hogy a döntés, amely egyébként teljesen szabályos volt, és végigjárta az előírt fórumokat, még decemberben, a JPTE létezése idején született. Elképzelhető, hogy az orvoskari kollégák erről nem tudtak, dehát ők is hozta be a közös egyetembe olyan korábbi döntéseket, amiket a többi kar fogadott el. Ami Kapolyi László személyét illeti, nem hiszem, hogy szerencsés lenne ebbe is belekeverni a politikát. Itt kétségtelenül van egy erős tudományos teljesítmény, és kétségtelenül van politikum is, de mint mondtam, a díszdoktori cím odaítélésekor nem ez a mérvadó. Kellermayer professzor úr szeret leveleket írni, korábban is megtette már, bizonyára a jövőben is megteszi, tudomásul veszem, hogy ezzel együtt kell éljek, még ha nem is az én stílusom.
Tóth József természetesen nem lapunkon keresztül „üzent” az intézetvezetőnek, hanem személyesen is beszéltek.
– A rektor úr azt mondta, hogy én egy nagyon öntörvényű ember vagyok – mondta Kellermayer Miklós. – Erre azt feleltem neki, hogy nem öntörvényű, hanem egyszerűen törvényű, vagyis igyekszem mindig is az erkölcsi törvényekhez tartani magam, amik nem változnak az idők során.
Kapolyi Lászlót két másik professzor-társával együtt a PTE díszdoktorává fogadta.
Az orvosi kar professzora, dr. Kellermayer Miklós a rektornak címzett tiltakozásában a következőket írja: „A Honoris Causa doktorrá kinevezés közös egyetemi ügy. Nem kari ügy, nem egy szűk vezetés magánügye, hanem a teljes tanári testület közös ügye. (...) A Rektor Úr szándékáról, a felháborító botrányról, a hozzám március 6-án érkezett meghívóból értesültem. Az idő rövidsége miatt lehetetlen volt felmérnem, hány professzor társam csatlakozna tiltakozásomhoz. Ezért egyedül tiltakozom, mert Kapolyi László nem példakép, mert kiválasztása, az előzetes egyeztetés nélküli felterjesztés a letűnt diktatúrára emlékeztető politikai arrogancia.”
Kellermayer Miklós Orbán Viktor miniszterelnöknek és Pokorni Zoltán oktatási miniszterhez is eljuttatta azt a levelet, amelyben kifejti, hogy Kapolyi főképp azért nem állítandó az egyetemi ifjúság elé példaképként, mert az Eocén-program egyik szellemi atyjaként és végrehajtójaként alapvetően felelős volt az ország eladósodásáért, jelenleg pedig – úgymond szocialista múltjával teljesen ellentételesen – a leggazdagabb hazai kapitalista.
Dr. Tóth József, a PTE rektora az ügyhöz a következőket fűzte hozzá:
– Tény, hogy a döntés, amely egyébként teljesen szabályos volt, és végigjárta az előírt fórumokat, még decemberben, a JPTE létezése idején született. Elképzelhető, hogy az orvoskari kollégák erről nem tudtak, dehát ők is hozta be a közös egyetembe olyan korábbi döntéseket, amiket a többi kar fogadott el. Ami Kapolyi László személyét illeti, nem hiszem, hogy szerencsés lenne ebbe is belekeverni a politikát. Itt kétségtelenül van egy erős tudományos teljesítmény, és kétségtelenül van politikum is, de mint mondtam, a díszdoktori cím odaítélésekor nem ez a mérvadó. Kellermayer professzor úr szeret leveleket írni, korábban is megtette már, bizonyára a jövőben is megteszi, tudomásul veszem, hogy ezzel együtt kell éljek, még ha nem is az én stílusom.
Tóth József természetesen nem lapunkon keresztül „üzent” az intézetvezetőnek, hanem személyesen is beszéltek.
– A rektor úr azt mondta, hogy én egy nagyon öntörvényű ember vagyok – mondta Kellermayer Miklós. – Erre azt feleltem neki, hogy nem öntörvényű, hanem egyszerűen törvényű, vagyis igyekszem mindig is az erkölcsi törvényekhez tartani magam, amik nem változnak az idők során.
Kapolyi Lászlót két másik professzor-társával együtt a PTE díszdoktorává fogadta.