Pécsi Íróprogram ::
Primož és Stanka Repar (Szlovénia), 2009. január
Stanislava (Chrobáková) Repar szlovák/szlovén szerző, kutató, kiadó, szerkesztő és fordító, 1960-ban született. Filozófia és esztétika szakot végzett, és irodalomtudományból PhD-fokozatot szerzett. Tudományos munkássága mellett négy válogatott versgyűjteménye és három prózakötete jelent meg. Műveit 14 nyelven adták ki, míg ő 12 kötetet fordított szlovákra. Szlovák irodalmi díjak kitüntetettje. Főszerkesztője A szlovák irodalom száz éve című kötetnek, mely szlovénül és angolul jelent meg. Szlovéniában él.
A szlovén Apokalipsa folyóirat és könyvkiadó szerkesztői számára nem volt egyszerű ez sem, hogy egy szabad hónapot tudjanak kiszakítani maguknak a két kiadóval való temérdek szervezés, egyéb utazás mellett. De Pécs természetesen vonzó volt a számukra, elvégre a 2002-ben szintén általuk életre hívott Review in Review (Folyóirat a folyóiratban) mozgalomban régi „harcostársuk” a Jelenkor, többször jártak már itt – ahogy ők mondják – küldetésük ügyében.
– Ma 12 ország 15 folyóirata vesz részt a munkában, és mintegy 55 csereakciónk volt, továbbá konferenciák, együttműködések más művészeti ágakkal. Ez tényleg egyfajta misszió, hogy az olvasók higgyék el, győződjenek meg róla, hogy jó, értékes irodalom nem csak német, angol, francia nyelvterületről jöhet, hanem Magyarországról éppúgy, mint Macedóniából – mondja Stanka Repar, aki egyébként Pozsonyban született, szlovák, és 2001-től él Ljubljanában. A Repar-házaspár mindemellett állítja, hogy ők csak koordinátorok, azt szeretnék, hogy a közép-kelet-európai irodalmak intézményei egymásra találjanak; tervezik egy olyan lap kiadását is, ami egy időben, egy tartalommal jelenik meg a különböző nemzetek nyelvén.
A csikorgó fagy ellenére öröm számukra a pécsi hónap, mert ez végre teljesen „saját idő”.
– Egy olyan két nyelvű könyv összeállításán dolgozom majd az itteni egy hónap során, ami esszékből, naplókból és interjúkból áll össze. Lényegében arról szól, hogy milyen volt számomra az átállás, hogyan zajlott le az a pár év, amikor eljöttem Pozsonyból és Ljubljanában telepedtem le – jelezte Stanka, aki időközben szlovák anyanyelve mellett a szlovént is olyan fokon elsajátította, hogy szlovénul is ír már szépirodalmat.
Primož Repar, mint oly régóta, továbbra is egy Kirkegaard-monográfián dolgozott Pécsett, amihez, mondani sem kell, egy kisebb könyvtárra való szakirodalom szükségeltetik, ám ezt nem lehetett ide hurcolni, úgyhogy elutazása előtt néhány napot a legfontosabb részek fénymásolásával töltött. A munka mellett a csikorgó hideg ellenére azért sikerült még inkább felfedezniük a várost, és további kapcsolatokat építeni a helybéli irodalmárokkal.
A szlovén Apokalipsa folyóirat és könyvkiadó szerkesztői számára nem volt egyszerű ez sem, hogy egy szabad hónapot tudjanak kiszakítani maguknak a két kiadóval való temérdek szervezés, egyéb utazás mellett. De Pécs természetesen vonzó volt a számukra, elvégre a 2002-ben szintén általuk életre hívott Review in Review (Folyóirat a folyóiratban) mozgalomban régi „harcostársuk” a Jelenkor, többször jártak már itt – ahogy ők mondják – küldetésük ügyében.
– Ma 12 ország 15 folyóirata vesz részt a munkában, és mintegy 55 csereakciónk volt, továbbá konferenciák, együttműködések más művészeti ágakkal. Ez tényleg egyfajta misszió, hogy az olvasók higgyék el, győződjenek meg róla, hogy jó, értékes irodalom nem csak német, angol, francia nyelvterületről jöhet, hanem Magyarországról éppúgy, mint Macedóniából – mondja Stanka Repar, aki egyébként Pozsonyban született, szlovák, és 2001-től él Ljubljanában. A Repar-házaspár mindemellett állítja, hogy ők csak koordinátorok, azt szeretnék, hogy a közép-kelet-európai irodalmak intézményei egymásra találjanak; tervezik egy olyan lap kiadását is, ami egy időben, egy tartalommal jelenik meg a különböző nemzetek nyelvén.
A csikorgó fagy ellenére öröm számukra a pécsi hónap, mert ez végre teljesen „saját idő”.
– Egy olyan két nyelvű könyv összeállításán dolgozom majd az itteni egy hónap során, ami esszékből, naplókból és interjúkból áll össze. Lényegében arról szól, hogy milyen volt számomra az átállás, hogyan zajlott le az a pár év, amikor eljöttem Pozsonyból és Ljubljanában telepedtem le – jelezte Stanka, aki időközben szlovák anyanyelve mellett a szlovént is olyan fokon elsajátította, hogy szlovénul is ír már szépirodalmat.
Primož Repar, mint oly régóta, továbbra is egy Kirkegaard-monográfián dolgozott Pécsett, amihez, mondani sem kell, egy kisebb könyvtárra való szakirodalom szükségeltetik, ám ezt nem lehetett ide hurcolni, úgyhogy elutazása előtt néhány napot a legfontosabb részek fénymásolásával töltött. A munka mellett a csikorgó hideg ellenére azért sikerült még inkább felfedezniük a várost, és további kapcsolatokat építeni a helybéli irodalmárokkal.
