cikkek ::
Veszekedés 2010 ügyében
2009
Max Mosley szereti felkavarni az állóvizet. Amióta kitalálta, hogy 45 millió dollár lenne a jövő évtől a költségvetési limit a csapatok számára, áll a bál. A nagy gyártók közül elsőként a Ferrari hördült fel, hogy mi ez, ők ilyen dodzsemezésben nem vesznek részt. Mert amint megjelent a Mosley-féle kiáltvány, egyre-másra érkeztek a jelzések: egy sereg kis csapat kedvet kapott hozzá, hogy némi plusz ráfordítással F1-essé váljon. A lista eleddig: Campos, Litespeed, Lola, March, Prodrive, Superfund, US F1, Brabham. Látható, hogy van köztük egy-két nagy név, a Lola, a March (a csapatot maga Mosley alapította 1969-ben), sőt, a valahai bajnok Jack Brabham nevét viselő Brabham, ami 1971-1988 között Bernie Ecclestone tulajdona volt. De a többi név nem túl nagy dobás, mint például a Litespeed, ami még a GP2-ben is kezdőnek számít. Érthető, hogy a Ferrari kissé degradálónak tartja, hogy „óvodás” szintre süllyedjen le. Ezt egyébként épp Alonso sietett megerősíteni: neki sem lenne kedve olyan F1-ben szerepelni, ahol nincsenek jelen a legnemesebb ellenfelek. Az jó kis csörte volt, amikor Mosley kijelentette, hogy sajnálja, hogy nem indul majd jövőre a Ferrari, desebaj, meglesznek nélküle, majd pár órával később Ecclestone kért szót, és azt mondta, a Forma–1 egyenlő a Ferrarival, ha ők nem indulnak, el is lehet felejteni az egészet.
A FOTA, a csapatok érdekvédelmi szervezete eléggé egységesnek is mutatkozott. A Toyota, a BMW csatlakozott a Ferrari kilépési fenyegetéséhez, míg a Renault lebegtetett, ahogy a Mercedes is, de azt mindenképp egyértelművé tették, hogy nem kérnek a 45 milliós limitből – hadd költsenek már annyit, amennyit akarnak. Egyébként Mosleytervei szerint a limit nem lenne kötelező, de azok az istállók, amelyek elfogadják a szabályt, különböző kedvezményeket kapnak, és gyakorlatilag más szabályok vonatkoznának az ő versenyzésükre, mint a többiekére. No, ez az, ami a Ferrarinak és a nagyoknak piszkálja a csőrét, vagyis hogy jönne pár „pisis”, mindenféle kedvezményeket kapna, és elméletileg még nyerhetne is ellenükben.
Mosley nagyon keménynek mutatkozik, és bár előzetesen senkivel nem egyeztette az elképzeléseit, makacsul ragaszkodik hozzájuk. Persze sok szava lesz majd ezügyben Ecclestone-nak is, aki tényleg nem engedheti meg, hogy végletesen felhíguljon a mezőny, és akár csak komolyan is fenyegessen egy ellen-F1 veszélye.
A jelenlegi állás szerint még tartja magát a Mosley-féle variáció, de a monacói egyezkedések után már valószínű, hogy az egész ügyet legalább egy évig jegelik. Egy év pedig oly nagy idő, hogy addig bármi megtörténhet.
Aztán Monaco után volt még egy kis kalamajka, mivel a Williams – ellentétben a FOTA egységgel – elsőként adta le a nevezését a jövő évi világbajnokságra, így a FOTA az angol csapat tagságát felfüggesztette. Sir Franktől azért volt kissé hebehurgya ötlet a külön nevezés, mert várható volt, hogy közel a megoldás. És tényleg, két nappal később az összes FOTA-csapat beadta a jelentkezését, tehát sokkal jobban festett volna, ha teljesen egyöntetűen cselekednek.
Kérdés ezek után, hogy a fél tucat leendő kiscsapattal most mi lesz. Mert ha a költségvetési plafon bevezetését elhalasztják, akkor bajban vannak: elvégre a Ferrari meg a Toyota jövőre is ugyanúgy 400 millióból fog dolgozni, mint eddig is, mindenféle megkötés nélkül, és könnyen belátható, hogy a tizedéből nem sokra lehet jutni...
Mindegy, legalább lesz mit csócsálni a következő hónapokban. A baj csak az, hogy sokkal jobb lenne, ha több szó esne a sportról és kevesebb a háttérpolitikáról, de úgy látszik, a mai F1-hez ez is ugyanúgy hozzátartozik, mint a versenyt elindíztó piros lámpa és a végét jelző kockás zászló...
A FOTA, a csapatok érdekvédelmi szervezete eléggé egységesnek is mutatkozott. A Toyota, a BMW csatlakozott a Ferrari kilépési fenyegetéséhez, míg a Renault lebegtetett, ahogy a Mercedes is, de azt mindenképp egyértelművé tették, hogy nem kérnek a 45 milliós limitből – hadd költsenek már annyit, amennyit akarnak. Egyébként Mosleytervei szerint a limit nem lenne kötelező, de azok az istállók, amelyek elfogadják a szabályt, különböző kedvezményeket kapnak, és gyakorlatilag más szabályok vonatkoznának az ő versenyzésükre, mint a többiekére. No, ez az, ami a Ferrarinak és a nagyoknak piszkálja a csőrét, vagyis hogy jönne pár „pisis”, mindenféle kedvezményeket kapna, és elméletileg még nyerhetne is ellenükben.
Mosley nagyon keménynek mutatkozik, és bár előzetesen senkivel nem egyeztette az elképzeléseit, makacsul ragaszkodik hozzájuk. Persze sok szava lesz majd ezügyben Ecclestone-nak is, aki tényleg nem engedheti meg, hogy végletesen felhíguljon a mezőny, és akár csak komolyan is fenyegessen egy ellen-F1 veszélye.
A jelenlegi állás szerint még tartja magát a Mosley-féle variáció, de a monacói egyezkedések után már valószínű, hogy az egész ügyet legalább egy évig jegelik. Egy év pedig oly nagy idő, hogy addig bármi megtörténhet.
Aztán Monaco után volt még egy kis kalamajka, mivel a Williams – ellentétben a FOTA egységgel – elsőként adta le a nevezését a jövő évi világbajnokságra, így a FOTA az angol csapat tagságát felfüggesztette. Sir Franktől azért volt kissé hebehurgya ötlet a külön nevezés, mert várható volt, hogy közel a megoldás. És tényleg, két nappal később az összes FOTA-csapat beadta a jelentkezését, tehát sokkal jobban festett volna, ha teljesen egyöntetűen cselekednek.
Kérdés ezek után, hogy a fél tucat leendő kiscsapattal most mi lesz. Mert ha a költségvetési plafon bevezetését elhalasztják, akkor bajban vannak: elvégre a Ferrari meg a Toyota jövőre is ugyanúgy 400 millióból fog dolgozni, mint eddig is, mindenféle megkötés nélkül, és könnyen belátható, hogy a tizedéből nem sokra lehet jutni...
Mindegy, legalább lesz mit csócsálni a következő hónapokban. A baj csak az, hogy sokkal jobb lenne, ha több szó esne a sportról és kevesebb a háttérpolitikáról, de úgy látszik, a mai F1-hez ez is ugyanúgy hozzátartozik, mint a versenyt elindíztó piros lámpa és a végét jelző kockás zászló...